Lemond Franciaország miniszterelnöke
Gabriel Attal francia miniszterelnök ma közölte: hétfő reggel benyújtja lemondását Emmanuel Macron francia elnöknek.
Gabriel Attal francia miniszterelnök ma közölte: hétfő reggel benyújtja lemondását Emmanuel Macron francia elnöknek.
Megjöttek az első exit pollok a mai francia parlamenti választások második fordulós, várható eredményeiről. Az előzetes adatok alapján a baloldali szövetség nyert, az elnöki blokk lett a második, a Nemzeti Tömörülés által vezetett szélsőjobboldali blokk pedig harmadik lett.
A választásra jogosultak 26,63 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami csaknem egy százalékponttal magasabb az első fordulós részvételnél - közölte a francia belügyminisztérium.
Vasárnap tartják Franciaországban a nemzetgyűlési választások második fordulóját, ahol a mandátumbecslések szerint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés szerezheti meg a legtöbb szavazatot. Pénteken és szombaton Aix-en-Provence-ban gyűltek össze a francia vállalatvezetők, akik közül sokan aggódnak amiatt, hogy a szélsőjobboldali és baloldali pártok vissza akarják vonni Macron több reformját, írja a Reuters.
A vasárnapi francia nemzetgyűlési választások előtt megjelent mandátumbecslések szerint a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésnek nem lesz meg az abszolút többséghez szükséges 289 mandátuma, így nem kerül kormányra a szélsőjobb.
Július 7-én tartják a francia nemzetgyűlési választások második fordulóját, amelynek legnagyobb kérdése, hogy a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megszerzik-e az abszolút többséget, azaz a 289 képviselői helyet. A radikális jobboldali párttal szemben hatalmas visszalépési hullám zajlott le az Új Népfrontban egyesült baloldal, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló centrista blokk képviselőjelöltjei között, ami könnyen meghiúsíthatja Le Pen álmait a kormányrúd megszerzésére.
Bár Liz Truss 2022-es katasztrofális brit miniszterelnöksége figyelmeztethetett volna másokat a fiskális aktivizmus veszélyeire, úgy tűnik, a radikális francia pártok semmit sem tanultak ebből. Egy újabb összecsapás következhet be egy felelőtlen kormány és a pénzpiacok között oly módon, hogy a jegybankárok két tűz közé kerülnek.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke kedden kijelentette, hogy a francia piacok "fel lesznek háborodva", ha az ország új kormánya nem tartja be a költségvetési szabályokat. De Guindos a CNBC-nek adott interjújában hangsúlyozta, hogy a múlt havi francia kötvénypiaci mozgások nem adtak okot olyan aggodalomra, amely az EKB beavatkozását igényelné.
Egyértelmű győzelmet aratott a nemzetgyűlési választások első fordulójában a Marine Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Tömörülés. Az összesen 577 választókörzetből 501-ben azonban második fordulót tartanak, és a második helyen végzett baloldali Új Népfront, illetve az Emmanuel Macron elnök mögött álló Együtt nevű koalíció harmadik-negyedik helyen talpon maradt jelöltjei nagy számban lépnek vissza a Nemzeti Tömörüléssel szemben esélyesebb jelölt javára. A július 7-én esedékes második forduló nagy kérdése, sikerül-e a visszalépésekkel megakadályozni, hogy a Nemzeti Tömörülés megszerezze az abszolút többséget.
Adminisztratív államcsínnyel vádolta meg Emmanuel Macron francia államfőt Marine Le Pen, az előrehozott nemzetgyűlési választások vasárnapi második fordulóját követően kormányzásra készülő Nemzeti Tömörülés (RN) vezéralakja, miután az elnök a választásokat megelőző napokban kinevezéseket írt alá.
A három héttel ezelőtti Európai Parlamenti választást követően Emmanuel Macron francia elnök szavai sokkolták a piacokat. Az előrehozott választás bejelentésének hatására ütni kezdték a francia tőzsdét, különösen a bankok és közműcégek részvényei estek, de a francia kötvénypiac is megszenvedte az eseményeket. A befektetők úgy tűnik azonban, hogy hamar beárazták a legrosszabb forgatókönyvet Franciaországban, a hétvégi előrehozott választás első köre pedig ugyan a várakozásoknak megfelelően a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés győzelmével zárult, de a piaci szereplők elkezdtek bizakodni, hogy elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv, ennek hatására pedig jelentős felpattanást láthatunk a francia piacon.
Szövetségeseivel együtt a szavazatok 33,15 százalékát szerezte meg a Nemzeti Tömörülés a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon. Július 7-én második fordulót tartanak, amelyen kiderül, meg tudja-e szerezni a párt a 289 nemzetgyűlési mandátumot, vagyis az abszolút többséget, ezzel az V. Köztársaság történetében először szélsőjobboldali miniszterelnöke lesz-e az országnak. Sok minden múlik azonban azon, hogy a második legnagyobb erő, az Új Népfront, illetve Emmanuel Macron elnök választási koalíciójának, az Együttnek a jelöltjei visszalépnek-e az erősebb jelölt javára, és szavazóik is követik-e őket.
A franciaországi nemzetgyűlési választások vasárnapi első fordulójában a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés végzett az élen, őket követi az Új Népfront néven egyesült baloldal; Emmanuel Macron elnök választási koalíciója, az Együtt pedig csak a harmadik helyre futott be. A július 7-én esedékes második fordulóra számos visszalépés várható az Új Népfront és a Macron mögött álló koalíció között a Nemzeti Tömörülés megállítására.
Vasárnap tartották Franciaországban a rendkívüli nemzetgyűlési választások első fordulóját. Az exit pollok szerint egyértelmű győzelmet aratott a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés, az Emmanuel Macron mögött álló erők pedig csak (bár a várakozásoknak megfelelően) a harmadik helyre futottak be. Mind az Új Népfront néven egyesült baloldal, mind Macron Együtt nevű választási szövetségének vezetői arra szólították fel pártjaik harmadik helyen végzett jelöltjeit, hogy a július 7-én esedékes második forduló előtt lépjenek vissza a Nemzeti Tömörülés jelöltjével szemben esélyesebb jelölt javára.
A választásra jogosultak 25,9 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg két évvel ezelőtt az első fordulóban 18,43 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.
Vasárnap reggel 8 órakor megnyíltak az urnák Franciaországban az előrehozott nemzetgyűlési választások első fordulójában, amelynek során több mint 49 millió választópolgár a parlament alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre. A kisebb településeken este 6-ig, a nagyobb városokban este 8-ig lehet szavazni, és van néhány jel, amely alapján rendkívülinek ígérkezik ez a választás. Ilyen például az, hogy több, mint 60%-os lehet a részvételi arány, amelyre közel három évtizede nem volt példa, az internetes szavazással élők száma nagyot nőtt, és rekordszámúan fognak meghatalmazás útján szavazni. A közvéleménykutatók szerint benne van a pakliban, hogy Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés akár megszerezheti az abszolút többséget is a nemzetgyűlésben. Saját helyzetelemzésünk itt olvasható.
Június 30-án és július 7-én rendkívüli nemzetgyűlési választásokat tartanak Franciaországban. A voksolás hatalmas kudarc lehet Emmnauel Macron francia elnöknek és pártjának, miközben legfőbb ellenfele, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés előretör, és akár az abszolút többséget, ezzel a kormányrudat is megszerezheti. Mi a tétje a választásoknak Franciaország, Európa és az ukrajnai háború szempontjából? Kérdések és válaszok.
A francia politikai színtér újabb fordulatot vett, miután a szélsőjobboldali Nemzeti Összefogás (RN) tovább növelte előnyét a parlamenti választások vasárnapi első fordulója előtt. Az utolsó kampánynapon közzétett felmérések szerint Marine Le Pen bevándorlásellenes, euroszkeptikus pártja egyre közelebb kerül az abszolút többség megszerzéséhez - jelentette a Reuters.
Marine Le Pen, a vasárnapi francia nemzetgyűlési választásokon győzelemre esélyes szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés de facto vezetője egy interjúban azt mondta, amennyiben megszerzik az abszolút többséget, és kormányra kerülnek, Emmanuel Macron elnök nem tudja majd beváltani ígéretét, és francia katonákat küldeni Ukrajnába – írja a Reuters.
Franciaország is támogatja a magyar EU-elnökség programját, amelynek középpontjában az európai gazdaság megerősítése áll - közölte a magyar miniszterelnök szerdán Párizsban, miután Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyalt.
A magyar űrhajós lehet a Trump elleni harc első áldozata.
Dróntámadásra gyanakodnak.
Szóba kerültek az Epstein-fájlok.
Kedves gesztus volt a német kancellártól.
Csúnya vége lett a nagy barátságnak.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ukrajna vasárnapi akciója mérföldkő az ukrán-orosz konfliktusban.
